Málta

Málta utazási ajánlatok

Málta időjárása

Az éghajlat mediterrán, enyhe, esős telekkel és forró, száraz nyarakkal. Az év nagy részében kék ég és ragyogó napsütés jellemzi.

Ajánlott Időszak az Utazásodhoz

Jan	Febr	Már	Ápr	Máj	Jún	Júl	Aug	Szept	Okt	Nov	Dec

Helyrajz

Málta Dél-Európában fekvő szigetország, területe 316 km². A világ kilencedik, és Európa ötödik legkisebb nemzetközileg elismert független országa. A Földközi-tengerben található kis szigetcsoport, csak a három legnagyobb szigete, Malta, Ghawdex (Gozo) és Kemmuna (Comino) lakott. Legmagasabb pontja a Malta-szigeti Ta’ Dmejrek, magassága 253 méter.

Egy kis történelem:

A Földközi-tenger középső részén, stratégiai pozícióban elhelyezkedő szigetek fölötti uralomért az évszázadok során sok nagyhatalom harcolt. Első lakói Szicília felől érkeztek, az első emberi nyomok kb. Kr. e. 5200-re tehetők. Ebben az időszakában hatalmas templomokat emeltek a szigeteken, amelyek közül több ma is látható, legtöbbjük idősebb, mint a Stonehenge, vagy az egyiptomi piramisok. A sziget rengetegszer cserélt uralkodót, föníciaiak és rómaiak is megszállták. Utóbbiakat egy arab sereg űzött el, ebből az időből származik a mai máltai kultúra legrégebbi rétege, a máltai nyelv alapjai, személy- és helynevek. Ekkor lett a sziget neve Malta és ekkor alakult ki a máltai nemesség, amely – nem hivatalosan – ma is létezik: 32 nemesi címet ma is használnak. Az ezt követő időszakban szintén többen küzdöttek a szigetért. 1565-ben a ma „Szuverén Máltai Lovagrend” néven ismert szerzetesrend visszaverte a legnagyobb török támadást (Málta nagy ostroma). Ezután végleg megtelepedtek Máltán és elkezdték a szigetek fejlesztést, városok építését. A Máltáért folyó harcok azonban még itt sem értek véget. 1798-ban Bonaparte Napóleon tábornok seregei elűzték a lovagokat, ezután azonban felkelés tört ki. 1814-ben a párizsi szerződés értelmében Málta hivatalosan is brit koronabirtok lett, számos fejlesztés következett. A rengeteg harcot és a világháborúkat követően, 1964-ben az ország függetlenné vált Nagy-Britanniától, később, 1974-ben pedig köztársasággá vált.

Be- és kiutazási szabályok

Magyar állampolgárok érvényes személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel léphetnek be Máltára. 90 napnál hosszabb tartózkodás – munkavállalás, tanulás – esetén az illetékes idegenrendészeti hatóságnál kérvényezni kell az EU polgárok részére rendszeresített tartózkodási kártyát.

Védőoltások

A közegészségügyi helyzet és az egészségügyi ellátás színvonala jó, kötelező védőoltás nincs. Kötelező védőoltás nincs. Ajánlott oltásokról saját érdekükben és felelősségükre, egyénileg tájékozódjanak utazás előtt a Nemzetközi Oltóközpontban.

Közbiztonság

Málta alapvetően biztonságos országnak minősül, a turisták által sűrűbben látogatott helyeken azonban ajánlott a kellő körültekintés. Az a magyar állampolgár, aki ott tartózkodása során elveszti úti okmányát vagy ellopják tőle ideiglenes úti okmányát, másikat igényelhet a máltai útlevélhatóságtól. Ehhez először a máltai magyar Tiszteletbeli Konzult kell felkeresni, aki kiállít egy igazolást. Ezzel a máltai rendőrséghez lehet fordulni, ahol felveszik a jegyzőkönyvet. A kitöltött és a tiszteletbeli konzul által aláírt, lebélyegzett igénylőlappal lehet a máltai útlevélhatósághoz fordulni (Passport Office, Evans Building Merchants Street, Valletta – telefon: +356　222 09100).

Képviseletek / konzulátusok

Máltán nincs magyar nagykövetség és konzuli hivatal, Sliemában tiszteletbeli konzul van | Felügyelő képviselet Róma
Cím:
Flat 54, Regent House, Bisazza Street, Sliema, SLM 16 – Malta
Előhívó: 
00-356-21
Telefon: 
320-963
Tiszteletbeli főkonzul: 
Michael Soler
E-mail: 
msoler@daystar.com.mt

Ajánlott weboldalak

Nemzetközi Oltóközpont

Konzuli Szolgálat

Wikipédia

Helyi közlekedés / Autóbérlés

Máltán bal oldali közlekedés van. A megengedett maximális sebesség külterületen 80 km/h, lakott területen 50 km/h. A főbb útvonalak elfogadható minőségűek, a nyugati és északi részeken sok a murvás és földút. Autópálya nincs.

A máltai tömegközlekedés hagyományos, régi buszokat jelent, amelyek koruk ellenére többnyire jó műszaki állapotban vannak. A buszok Máltán sárga, Gozón szürke színűek. A jegy nem drága (0,59–1,59 euró), és a hálózat elég sűrű ahhoz, hogy a lakott helyek között autó nélkül is lehessen közlekedni. Ezen felül a tömegközlekedés különleges eszközei a kompok és menetrend szerinti kishajók.

Gasztronómia

A máltai konyhára erős olasz hatás jellemző, helyi specialitásnak számítanak a különböző halételek, a nyúlpaprikás, a tengerparton sütött barbecue, de az ünnepi alkalmaknak is megvannak a speciális ételei. Boraik erősek. Gozón az említetteken felül mézet is készítenek, illetve az itt nagy számban élő kaktuszfügéből lekvárt és pálinkát is főznek.

Ünnepek / ünnepnapok

• január 1. – újév
• március 31. nemzeti nap (az utolsó brit katona távozása, 1979)
• március/április – húsvétvasárnap és hétfő
• május/június – pünkösdhétfő
• szeptember 8. A győzelem napja (1565)
• szeptember 21. a függetlenség napja (1964)
• december 13. A köztársaság napja (1974)
• december 25-26 – karácsony

Nevezetességek, látnivalók

Gozo szigete

Málta második legnagyobb szigete, hossza 14 kilométer, a szélessége meg 7 kilométer. Rengeteg látnivaló, kulturális és történelmi kincs található itt. Természeti szépségekben is bővelkedik, növényzete zöldebb, mint Máltán. A partvonal jó részt sziklás, de azért találunk néhány igazán kellemes, öblökkel tarkított strandot is. Azért az éttermek itt is, mint Máltán, a legjobbat nyújtják, legyen szó olaszos, arabos, vagy helyi specialitásokról.

Málta fővárosa: Valletta

Málta kedves, bájos fővárosában erődöket, kis utcákban rejtőzködő butikokat és eldugott éttermeket találunk. Valletta városfalon belüli teljes része az UNESCO kulturális világörökségének a része, nem véletlenül, hiszen kulturális, építészeti, gasztronómiai és történelmi kincsekben gazdag. Valletta olyan város, ahol kellő időt kell szentelni az utcai sétálgatásra. Az üzletekkel teli gyalogos utca a városkaputól a Szent Elmo-erődig húzódik el. A legjelentősebb utca a lejtős Republic utca, amely tele van templomokkal, múzeumokkal. Hitelesebb, régiesebb hangulatú utca, az Old Bakery Street, ahol rengeteg a műemléképület. Óvárosának vonzereje elsősorban a csodás fekvéséből adódik, ugyanis három oldalról a tenger és az erődítményfalak határolják. A városban csodás látványt nyújt a Nagy Kikötő (Grand Harbour), mely befogadja a francia, olasz, spanyol és afrikai hajókat, vitorlás versenyek helyszíne és fantasztikusan mutat a 16. századi, törökök ellen épült erődről.

Barakka kert

A Vallettát körülvevő városfal tetején romantikus regénybe illő helyszínt találunk: szökőkutak és virágos kert, amely szépsége, tisztasága és a kilátás miatt igen kedvelt pihenőhely. Letekintve a Grand Harbour, szemben 4 félsziget. A kilátó jobb szélén alattunk szakadék, páratlan látvány, a túloldalán már a Vallettával szomszédos Florianát látjuk. Gyönyörű látvány, ahol az élénk színek és illatok találkozása biztosan örök emlékként él majd a látogatókban.

Szent János társkatedrális

A város leghíresebb katedrálisa a város közepén található. „Társa” Mdinában található, ahol Málta mindenkori érseke lakik. A Szent János társkatedrális igen gazdag történelemmel rendelkezik. Jellemzője a barokk, a középkori túldíszítettség. Felfedezhetőek olyan kincsek, mint Caravaggio, Szent János lefejezése című freskója, mely Málta talán legértékesebb kincse, (innen nyílik a Caravaggio Múzeum), vagy a falakon körbe futó családi címerek és a főhajón keresztül futó márvány kockák alatti lovagi sírkamrák. A Szent János társkatedrális aktív vallási funkciója mellett (még a hétköznapi miséken is telt ház van), rendszeresen otthont ad koncerteknek, kórusfesztiváloknak.